Vállalkozás fajták
Ha valaki arról beszél, hogy vállalkozás, akkor sok minden eszébe jut az embereknek. Vajon Ön hány vállalkozási formát ismer?
Cikkünkben bemutatjuk Önnek, hogy milyen fajta vállalkozások léteznek.
1. Egyéni vállalkozás
Valószínűleg ezt a formát már ismeri, de legalább hallott már róla és az ismeretségi körében is van, aki egyéni vállalkozó. Ebből is látható, mennyire elterjedt vállalkozási forma. Amiért jó, hogy könnyedén lebonyolítható a létrehozása és viszonylag alacsony a kockázati tényezője.
2. Egyéni cég
Az egyéni vállalkozások alatt jegyzik őket. Ez azért van, mert a legtöbb dologban szinte megegyeznek, azonban az egyéni cég megalapítása lehetőséget ad az egyéni vállalkozásból történő előrelépésre. Tehát ha egyéni vállalkozása túlnő magán, akkor érdemes belőle egyéni céget alapítani, így lényegében olyan lesz, mint egy korlátolt felelősségű társaság, de ebben az esetben is, mint az egyéni vállalkozásnál, egyetlen tagja lehet, az Ön esetében természetesen Ön.
3. Közkereseti társaság (Kkt)
Ebben az esetben a tulajdonosok mindannyian teljes anyagi felelősséggel rendelkeznek a cég iránt. Ebben az esetben sincs minimális indítási tőke. Azonban nagyon meg kell bíznunk azokban az emberekben, akikkel együtt Kkt-t hozunk létre.
4. Betéti társaság (Bt)
A bt-nél ellenben az előzőekhez, meg van határozva, hogy muszáj valamennyi alaptőkének lennie, viszont ez az összeg pontosan nincs megadva. Kicsit hajaz a kkt-re és a kft-re is, éppen ezért ez egy átmenet a két másik forma között. A bt felépítése beltagból és kültagból áll. A beltagnak korlátlan felelőssége van, míg a kültagnak a felelőssége csak a vagyoni betét mértékéig tart.
5. Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
Ebben az esetben is igaz, hogy a beltagoknak jóval nagyobb felelősségük van a cégért, mint a kültagoknak, azonban itt már van meghatározva bizonyos tőke, amellyel rendelkeznie kell a cégnek. Ezen kívül már szorosabb jogi meghatározásoknak kell eleget tennie a kft-nek.
6. Részvénytársaság (Nyrt és Zrt)
Kétféle részvénytársaság van. A nyitott és a zárt részvénytársaság. De mi is a különbség a kettő között? A nyitott, vagy nyíltkörű részvénytársaság részvényei nyilvánosan kerültek forgalomban alapításkor, de abban az esetben is nyitottnak tekinthetjük, ha felajánlásuk nyilvános értékesítésre vonatkozik. A zárt, vagy zártkörű részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.
7. Gazdasági társaság (Gt)
Itt a tagok korlátolt jogokkal és felelőséggel rendelkeznek, ezen kívül pedig a társaság gazdasági tevékenységet folytat. Maga a kkt., a bt., a kft., nyrt., és a zrt. is ide tartozik.